Múlt héten két éjszakát Szlovéniában töltöttünk Apával, megjött hozzá a kedvünk. Ugyan az autópálya-matrica nem adta ki hétvégig, akár Ausztriába is mehettünk volna. Sőt, talán logikusabb is lett volna, azt már ismerjünk. De nem volt kedvem télikabátot csomagolni, márpedig az Ennstalban jár a Dachsteinra felvonójegy a szálláshoz, szörnyű…

Sót, abban bíztam, hogy Vanessza is jön, így óvatosabbra vettem. Jó, ez csak a kifogás, nekem se meg Blulunak se a legjobb napokra esett a szabadság, de hát most ért rá mindenki. Szóval patakos programot szerveztem :)
1.nap, szerda
Indulhattunk volna kedden is, de így pihenősebb lett. A múltkoriból okulva most nagyon vigyáztunk, hogy időben elinduljunk. Vettünk barackot a piacon, aztán siettünk tovább. Az M0-t most nem mertük bepróbálni. A város fele nagy forgalom volt, de utána egész nyugisan átértünk. Egész a Balatonig sokan voltak. Ennek ellenére sikerült olyan jól haladni, hogy Székesfehérvárra érve a tervezett reggelink helye még zárva volt :(
Egész a Savinjáig elértünk úgy, hogy nem is untam nagyon. Zozó vezetett a végén, megálltunk volna a  híd alatti csövezős helyünkön pihenni, de sikerült tovább navigálni… Így előbb vásárolni mentünk, aztán leparkoltunk a kemping mellett, és megnéztük a folyót. Én arra számítottam, hogy nagy élet lesz, sok evezőssel. Terveztem valakit leszólítani, hogy én is! De először egy mellékághoz jutottunk. Szép és használható hőmérsékletű volt, de csak térdig ért, és nehéz volt a köveken egyensúlyozni. Jó lett volna árnyékosabb részt találni. Bementünk a szigetre, letáboroztunk egy fa alá, és a főágban találtunk olyan helyet, ahol úszni is lehetett. A gyekerekek találtak egy kishajót, azzal játszottak :) Amikor már mozdulni se bírtam, akkor a fiúk elmentek a kocsihoz ebédért és váltóruhákért.
Innen továbbindultunk a szállásra. Volt némi félreértés, másnapra vártak csak, nem volt kitakarítva a lakás, nem volt jó a kulcs hozzá. Várni kellett egy jó ideig, bár meghívtak egy sörre, én inkább lefeküdtem a kocsiban. Aztán jött az eső. Picit sétáltunk a környéken, a patak mellett egy nagyon édes kacsaházat találtunk. Saját vízesésük volt, a házuk pedig egy szigeten volt berendezve :)
Végül sikerült bejutnunk a szobába, bepakoltuk a hűtőt, és kidőltünk. Elég minimál lakás volt, egy hálószoba kinyitható kanapéval és egy emeletesággyal. Nagy tévé azért itt is volt :) Tolóajtó volt a konyha/étkező felé, mert más nem fért volna be. A hűtő idegesítően hangos volt éjszaka :(
2.nap, csütörtök
Hajnalban a kacsák az ablakunk alatt úszkáltak a patakban :)
Reggeli után elindultunk az egyik vízesést felfedezni a délre eső völgyben. Apa vezetett, a keskeny szerpentinen már előző nap is érdekes vezetési stílut figyelhettünk meg a helyiek részéről… Az út meg helyenkén egy belógó betontömb miatt keskenyebb lett hirtelen, mint két autó. Vagy a hegy lógott be. De ezt nem nagyon jelezték előre, inkább csak megszokásból vezettek. Helyismeret. Ez itt része a kresznek, ugye?
Pár perc autózás után leparkoltunk, majd a patakot követve némi gyaloglással elértünk a vízeséshez. Aranyos volt, szép, de csúszós fahidakkal a patak fölött, mindenről kicsit csöpögő vízzel, mohával, páfrányokkal és gombaillattal. Olyan igazi őszi erdei séta a nyár közepén :) Az izgalom kedvéért fölmásztunk egy meredek ösvényen, ahonnan lehetett látni a vízesést, aztán a másik úton mentünk le.
Innen átparkoltunk a malomhoz, amiről kiderült, hogy akár onnan is kezdhettük volna a túrát. A malom fölött indult egy ösvény, ami gyönyörű, hatalmas fák között haladva a helyi kétéltűeknek készített kis tavacskához vezetett. ezt nekem mindenképp meg kellett néznem! Először csak ebihalakat találtunk, aztán csigákat. Végül rájöttünk, hogy a fűben szöcskeként pattogó dolgok igazából miniatűr békák :) Rengeteg volt belőlük, és nagyon picurkák voltak. Meg egy kicsit butusok is.Visszaérve a malomhoz eldöntöttük, hogy ide visszajövünk valamikor sütögetni.
du kacsák fölött hideg lefolyások
pizza
Bohemian Rhapsody, fejfájás
3.nap, péntek
reggel fejf
Igla Z
Homec?
film vége, fejfájás
4.nap, szombat
rafting, mi békás strand
Blue hazafele: Ha öt órán belül hazaérünk, akkor miért nem ide szoktunk jönni? Tényleg, miért?