Hiányos hétvége
2017. 7. 21.Ez fura volt…
Hiányzott Blue, nem repültünk, nem másztunk, nem is tartott sokáig, de azért jó volt.
1. nap, szombat
Most nem indultunk túl korán. Zozó kicsit másnapos, legalábbis alváshiányos volt az előző esti buli után, így egyelőre nem akart vezetni. Nekem gyanús volt a fejem, így Apa tolta végig az utat. Nem mentünk messzire, Gaming nevű településen volt szállásunk. Elég nehéz volt szerezni, szinte minden hely foglalt volt, ahonnan egyáltalán válaszoltak. Végül nem is a faluban volt a szállás, hanem gyakorlatilag egyedülálló ház volt az erdőben :) Vicces volt megtalálni, mert ugyan a Waze egyész úton pofázott, de az utolsó percben elvesztette a fonalat :) Szerencsére volt útjelző tábla, és megtaláltuk.
Gyorsan átvettük a Wilde Wunder kártyákat, és felmentünk az Ötcherre. Hát, annyira nem tűnt izgalmasnak. Én felsétáltam a nyeregig, hogy a másik irányba is kilássak. Ott megálltunk enni, aztán a fiúk följebb mentek. Iszonyú szél volt, aztán láttuk, hogy esik a közelben, így végül mindannyian lementünk. Épp egyszerre értünk a felvonóhoz :) Szerencsére nem áztunk meg. Gyorsan vásároltunk, aztán tettünk egy kitérőt a Lunzer See-hez. Mivel a szálláshoz járt strandbelépő, ezért bementünk. A kerítés túlfelén pont ugyanilyen körülmények között lehetett volna úszni, még a mosdó is nyitva volt mindkét oldalon :) Fogalmam sincs, mások miért fizetnek érte… A víz szokásosan tiszta és hideg volt. Amikor elkezdett esni, akkor felöltöztünk és visszamentünk a szállásra.
Pici lakás volt egy kedves nővel és egy pici gyerekkel :) Volt egy hatalmas ágyunk, Zozó mellett is elfért volna a barátnője :) Hűtő, tűzhely, mikró, kenyérpirító, kávéfőző és egy kis erkély volt még. Összelőttük a wifit, sütöttünk egy rántottát, aztán a film elején elaludtam.Azt hiszem, Blue még bejelentkezett, hogy leégett Korzikán.
2. nap, vasárnap
Otthonról hozott kakaós csigát reggeliztünk. Utána a Wasserlochklammba mentünk. Vasárnap lévén nem voltunk egyedül. A parkolón kívül azért ez nem jelentett problémát. Jó választás volt, egész hamar le lehetett menni a patakhoz, és végig kellemes helyen vezetettt az út. Én majdnem feladtam az elején, de végül a két-harmad magasságig feljutottam, ott lefeküdtem egy padra pihenni, aztán együtt lementünk. Apa hozott nekem fürdőruhát, így ők alsógatyában, én meg fürdőnadrág+póló kombóban megmártóztunk a Salzában :) Elég hideg volt… Azt hiszem, több mint tíz éve pont itt ugratt be Dani a folyóba.
Leszáradás és átöltözés után átmentünk a Hochkarra. A felvonó sajnos csak négyig ment, így éppcsak felértünk, nagyobb séta nem fért bele. De még egy Eiskaffee se, mert nem volt :( Visszaérve kecskét etettünk, aztán Zozó levezetett. A szállástól nem messze, a patakparton sütöttünk gázfőzővel vacsorát, meg dobáltunk köveket a patakba. Jól kikaptunk érte két horgásztól, hogy elijesztjük a halakat, de pont ott fogtak kettőt :)
A szállásra érve már megint elaludtam a film közben…
3. nap, hétfő
Sokáig keresgéltünk Apának és Zozónak túrát, de a legjobb ajánlat a “Mittersee im Regen” volt :) Délutánra esőt jósoltak, nem mertünk hosszúba belevágni. Rövidet meg én is tudok :) Így lett a Mendlingtal.
Előző nap rengetegen parkoltak hozzá, ezért megnéztem. Valami fafeldolgozással kapcsolatos bemutatók voltak, de végülis a patakparton, csak nem lehet olyan rossz :) Mindkét végén volt bejárat, de nem tudtam, hogy merre folyik a patak… Úgy kellett volna, hogy én csak fölfele gyaloglok, aztán a fiúk visszamennek, és följönnek értem kocsival. Na, ennyire nem volt egyszerű. A szállásadó néni megértette a problémámat, neki is műtötték a térdét. Az útvonal közelebbi végén nagy lejtőn kéne lemenni a parkolóból. Tehát inkább a távolabbit választottuk. Miközben majdnem eltévedtünk, lehalt a resident :( A lenti pénztárnál próbáltam kinyomozni, hogy jó oldalon vagyunk-e. A patak innen gyanúsan lefele folyt :) Azt mondták, hogy nincs nagy szintkülönbség, szinte vízszintes az út :) Persze, vízszintes patakmeder pár vízeséssel… Mindegy, bementünk innen. Hát, vízszintes azért nem volt, de sokat nem is lejtett. Csak helyenként volt 20-30 lépcső, úgy összesen nyolc helyen az útvonalon, a többi nem volt ilyen meredek :) Elég meleg volt, párás, és az éjszakai eső után elég vizes és csúszós volt az út. A patak meg bővizű, és nagyon szép :) HA nem lett volna ingyen jegyünk, akkor biztos nem jövnk be, de így nem bántuk meg :) Az út végén kitanulmányoztuk a fűrészüzem működését. kis pihi után vissszamásztunk. Jól esett volna megmártózni a patakban, de most nem volt nálunk fürdőruha. Inkább átálltunk a Lunzer See-hez, még vettünk útközben egy doboz fagyit is. Találtunk egy szabadstrandot a másik oldalon, árnyékos, inygenes parkolóval, stéggel, paddal. Zozónak nem volt kedve bemenni, Apa megint residentezett, így végül egyedül úsztam. Jött a vihar, én meg nem akartam eláztatni a hajam a hullámokkal, aztán esett is kicsit… Végül elindultunk haza.
Egy Hoferben vettünk útravalót, meg egy csirkét :) Zozó vezetett. Már az út elején szólt a navi, hogy két órás dugó lesz :( Féltünk, hogy pont a csúcsforgalomban leszünk… Aztán Bécsig egész jól ment, persze pont az elkerülőút kacskaringós szakaszán kezdett ömleni az eső… Zozó ügyesen megoldotta, persze nem haladtunk gyorsan. Aztán Schwechat előtt megálltunk… Teljesen…. Először a műszaki sávban előzgettek, a helyiek lementek az országútra kerülni. Mi uzsonnáztunk, vártunk, reménykedtünk, hogy nem kell kiszállni semmiért :) Aztán amikor már piros lett a lámpa az alagúthoz, és egy nagy behajtani tilos tábla is megjelent, akkor mi is lementünk. Pont jó helyen álltunk hozzá, épp a lehajtó mellett. Kevés gépet láttunk leszállni a reptéren :) Egyáltalán, kevés dolgot láttunk. Sokszor az utat sem. Csak egy nagy folyót. Vagy épp tavat. Vagy csak az esőfüggönyt. Kis kitérővel és max. 40km/h-val haladva visszajutottunk az üres autópáyára. Innen szerencsére enyhült az eső, és a magyar szakaszon teljesen nyugodtan lehetett haladni. Budapest előtt Apa átvette, akkor még jött egy kis eső, de végül csak akkor ért utol, amikor beálltunk a kertbe. A nagy eső akkor is megvárta még, amíg becuccoltunk.
Másnap a hírekben olvastuk, hogy mekkora károkat okozott a Schwechat környéki jégeső és tornádó :(