Június 22-éig volt még érvényes az osztrák autópálya-matricánk, szerettük volna még egy utazásra kihasználni. Feltétel volt még, hogy legalább három éjszakát tudjunk kinttölteni. Szerencsére a vasárnapi hidegfront után hétfőtől jó időt ígértek az Alpokba, majd péntektől ismét rosszat, így az utolsó négy nap pont jónak tűnt :)

Hallstatt már rég tervben volt, régi álmom teljesült volna egy krippensteini lecsúszással. A gyerekek is szerettek volna felmenni egy hegyre, mi a Losert ajánlottuk nekik, oda autónként kell fizetni. A tandemernyőt is betettük, bár elég kevés esély volt a megfelelő időben, megfelelő starthelyen jó időjárást kifogni. Így két szólóernyő, egy tandem, egy normál beülő plusz egy gyerek, két mentőernyő, négy Klettersteig-szet, öt bukósisak, egy sátor matracokkal és hálózsákokkal, egy szék, egy gördeszka, négy napi váltóruha és két gyerek utazott velünk egy személyautóban. A kalaptartó azért otthon maradt.

Hétfő korai indulással délre oda is értünk. Útközben több felhősáv alatt is átmentünk, erős szél fújt, és Krippenstein felhőben volt, ezért nem mentünk föl repülni. Este volt néhány lecsúszás, amikor kilógott a hegy a felhőből, de nem maradtunk le sokról. Pancsoltunk a tóban, Blulu “véletlenül” ruhástul beleesett :) Állítólag 19 fokos, de az szerintem csak a tűző napon a lépcső felett mérve :) Bementünk a kempingbe, ahol a néni azt mondta, hogy ha nincs foglalva helyünk, akkor nem tud adni. Aztán megkérdezte, hogy hány éjszaka. Mondtam: három. Azt mondta, egy éjszakára lenne. Újabb kör: mekkora a sátrunk? Mondtam: nagy, négy személyre. Úgy nem fog menni. Végül a kemping sarkában egy hatalmas, árnyékos placcról megkérdezte, hogy elég-e nekünk. Persze :) Még az autónak is jutott hely, sőt net is volt.

Elmentünk mászni az új Echernwandsteigra. Ez úgy nézett ki, hogy a sátorból kilépve egy hatalmas sziklafalat láttunk, amin a többi fotóval ellentétben nem volt bejelölve az út :) A kempingből tíz perc az út a beszálláshoz, ami azért is zseniális, mert a hallstatti parkolóra ingünk-gatyánk kifizethettük volna. Útközben egy kertben fiatal nyuszikat láttunk, nagyon aranyosak voltak. Kicsit tartottam az úttól, mivel d-s volt, de szerintem még könnyebb volt, mint a c-s Danielsberg. Kicsit elszámoltuk a magasságot, mivel kiderült, hogy három létra van; és elég meleg is volt. Jól elfáradtunk, mire felmásztunk a 400m szintkülönbségen. Fönt birkát simogattunk, majd lefele megnéztük a sóvezetéket és a Mühlbach-vízesést. Szedtünk füvet a nyusziknak :) Az üzlet persze bezárt, így a kempingben szerzett langyos tej mellé megettük a maradék útravalót vacsira, megnéztük a tavat, zuhanyoztunk, aztán beestünk az ágyba (hálózsákba).

no images were found

Másnap hétkor ébresztett a harang, és ez ezután minden reggel így volt. A kempinggel szomszédos kápolnában harangoztak a sátrunk fölött. Mosakodás, nyolcra vásárlás, tej, rántotta. Felhő nem sok, irány a Loser. Megnéztük a leszállót, szereztünk kedvezményes siklóernyős jegyet. Fönt gyönyörű volt.

no images were found


Rengeteg tanfolyamos repült sorban, némelyik át is repült már a termiken. Dani volt az első, aki kitekert. A gyerekek ebihalakat üldöztek a tóban, kicsit sétáltunk. Az idő túl jó volt, viszont a hegy nagyon tagolt, így apa nem tudott visszaszállni.

no images were found


Az én köröm jött. A helyiek elfogytak, a nap se sütötte a starthelyet, nagyon oldalas volt. A bajor hegyományőrző csoport és rengeteg turista nézte a startomat, ami az oldalszélben a fülcsukó hevederbe akadt fékkel elég ronda lett. Már a leszálló felé tartva sikerült kitekernem, megnéztem a csúcsot felhőalapról, és elindultam a tó túlfelére. Egy 1200m magas púp tetejére számítottam a következő emelést. Találtam is egy 1m/s körülit, amiből türelmesen tekerve 4 lett, majd a fejem fölé nőtt egy szép kumó. Balra el, a Grundlsee északi oldalán levő gerinc lett volna a cél velem egyvonalban. De már a nyugati oldal élt, ezért kicsit rettegve megnézhettem közelről a földről már megcsodált sziklafalat, ami az Altaussee keleti felén volt. Olyan sokat csúsztam hátra amíg keresgéltem, hogy a Loser csak egy siklásnyira volt. Módosult a terv, inkább visszamegyek bezárni. A leszálló viszont rázós volt, össze-vissza forgott a szél, az ernyőm állandóan ki akart tekerni, én viszont úszni akartam, mert nagyon meleg volt. Leszálltam, kerestünk egy szabadstrandot (leparkolni nem vol egyszerű), a víz jéghideg. Viszont beállt a völgyszél, ezért alkalmasnak tűnt tandemezni a leszálló. Most a starthely nem stimmelt, teljesen hátulról sütött a nap, néha már hátszél volt. A klettersteigra kevés volt az idő, meg fáradtak is voltunk, ezért inkább egy fagyi és kávé után a Waldbach völgyében sétáltunk. Kicsit eltévedtünk (hiába, rég jártunk erre), de végül megnéztük a Gletschergartent és a vízesést is. A szüleim kedvéért ideírom, hogy a sétára vittünk egy üveg sört is :) Pizza zum Mitnehmen, újabb sör, zuhany, alvás.

no images were found

Harmadik nap. Felhőmentes, kék ég, amire megreggeliztünk és összepakoltunk, már csúsztak Krippensteinról. Hatalmas tömeg a felvonóhoz, egy helyi pilóta szerint az időjárás nem is lehetne jobb, ezért beálltunk a sorba. A siklóernyős jegy olcsóbb, mint a gyerek. Én mentem föl. Sokkal szebb volt, mint amire emlékeztem. A Dachstein, mintha egy ugrással elérhető lett volna, olyan látótávolság volt. Ideális startszél, a levegő is nyugis. Fényképezőgép ismét nem volt nálam, így próbáltam minél többet megjegyezni a látványból.

no images were found


Dani rögtön tandemmel kezdte, elhitte nekem a helyzetjelentést. Zozó volt az első. Jó sokára startoltak, még át kellett cippzározni az ernyőt, meg persze mentőernyőcsere még a parkolóban, öltözködés. Hihetetlen, de 2100m-en jól éreztem magam egy szál ujjatlan pólóban, overál se kellett volna. Bluluval pancsoltunk, szegényt üldözték a bögölyök, meg volt egy hőscincér is; aztán összeszedtük a fiúkat a leszállóban. A gyengécske szél ellenére szép leszállást láttunk, Bzümi fel volt dobva, hogy repült, rohant elém boldogan :)))

no images were found


Blulu jött. A szél kicsit oldalas lett, meg lekésék a felső felvonót, megnézték a múzeumot, sétáltak a hegytetőn, fotóztak, majd repültek is. Kicsit még tekerésztek is, megnézték a Seewandot, meg a szembehegyet, sőt Blulu vágyott spirálja is belefért. Addig Zozó gördeszkázott, nyusziztunk, fagyiztunk, apának és Blulunak is vittünk. Persze az utóbbit Bzümi ette meg :)

no images were found


Iszonyú meleg volt egész nap, ezért a strand mellett döntöttünk. Szereztünk hideg sört. Nyulak ismét, Blulu se maradjon ki. Meg kell állapítsam, az osztrák nyulak sem okosabbak, mint Achmed. Bedobtuk nekik a pitypangot, erre előrohant hét nyuszi, és körbe-körbe rohangászott a ketrecben, nem találták meg. Mikor az egyiknek meglett, pillanatok alatt körégyűltek, és fölették. Utána játszótér, Blulu már megint “beleesett” a vízbe, pizza, alvás, éjszaka hullócsillagnézés.

Utolsó nap. Lebontottuk a sátrat, bepakoltunk, nem tudom, hogy fért be. Sétáltunk Hallstattban, megkerestük a halárust, és vettünk füstölt pisztrángot. Becsomagoltam két kiló jéggel, simán kibírta hazáig. Dani fizetett a kempingben, indulás. Postalmklamm volt a mai cél. Már megint rettentő meleg, bíztunk benne, hogy a víz mellett jobb lesz. Árnyékban jó volt, de a patakhoz nem lehetett lejutni. Nekem nem lesz kedvencem ez az út. Ugyan az első négy függőhídon nagyon jól szórakoztunk, igazából láttunk már szebb szurdokot is.

no images were found

Utána jó sok felfelé gyaloglás után értünk a Gamsleckenwandhoz. Szerencsére már árnyékos volt. Hosszabb d-s szakasszal indult, tényleg meg kellett küzdeni vele, de sok lépés volt, és biztonságosan be lehetett kötni. Utána még sok-sok fölgyaloglás, egy újabb híd, ahol nem lehetett lemenni a vízhez, aztán lefele 400m. Egy tehénitatót találtunk, kicsit megmosakodtunk. Nem sokkal a parkoló alatt le lehetett jutni a patakhoz. Szokásos jéghideg víz, kövek, viszont Blulu talált apával egy kis öblöt, ahol családi (fél)nudista fürdést rendeztünk. Blulu megint összetűzésbe került a bögölyökkel :(((

Hazafele grillcsirke, kávé, meleg, kávé, meleg, meleg, forró, forró… A ház harminc fokos, de épp fúj a szél, szellőztessünk. Nyulak megvannak, zuhany. Blulu morgott ugyan egy kicsit, amikor a tejesdoboznyi jégkockát mellé raktam a kádba játszani, hogy ő megfagy :)

A fotókig még nem jutottam el, most 33 fok van, ki se pakoltam még. A sátor kint szárad, ugyanis a kempingben minden éjjel 15 fokra hűlt az idő, és csöpögött a harmat mindenen…