2001. május

Ez volt a szállásunk:

Elso nap esett az eso, és jól eláztunk.

Harmadik napra végre gyönyöru napsütés lett, és fölmentünk a Wildkogel-re.

Ez a fönti játszótér, mögötte a felvonó épülete. Itt egy nagyon jó étterem is volt, egy nagy teraszon, gyönyöru kilátással a völgyre. És a sör volt a legolcsóbb ital :))

Kicsit tovább sétáltunk a gerincen. Ide hozták a nagy hátizsákokat a felvonótól. Dél körül 15-20 siklóernyo és 5-6 sárkány volt a levegoben. Ekkor úgy döntöttünk, hogy ezt nekünk is ki kell próbálni :)

Ez itt a Rettenstein.

És ez itt a másnapi túránk: a Seebachsee. A Seebachfallhoz indultunk, ami egy 300 m magas vízesés. Úgy gondoltuk, hogy a tóhoz vezeto útról látni lehet majd. De nem lehetett :( Erre 1000 m szintkülönbség megmászása után jöttünk rá. De fönt nagyon gyönyöru volt a táj, ezért megnéztük a még 100 m-rel magasabban levo tavat is. Bzümi majdnem elsírta magát, hogy nem vittük föl az úszógumiját. De aztán megmutattuk neki, hogy a víz jéghideg.

Bzümi pedig ezt mind végiggyalogolta, Blulu hordikendoben jött.

Lefele kicsit eltévedtünk, és ránksötétedett. És egyszercsak megláttuk a vízesést is: ha nem a tó fele mentünk volna, akkor pár száz méter gyaloglással elértük volna.

Másnap egy közeli strandon engeszteltük meg Bzümit az unalmas hegymászásért.

A következo nap programja Krimml, Európa legnagyobb vízesése. Itt sajnos hatalmas tömeg volt, és a levegoért is fizetni kellett, ezért elég hamar eljöttünk.

És leültünk a szállásunkhoz közeli étteremben fagyizni. Rengeteg gyerekjáték volt, Bzümi nem is kért fagyit, ment motorozni. Az étteremnek saját vízesése is volt.

Na, mégegy tó vízeséssel:

Eljött a nyaralás vége, búcsúzóul a Dachstein hazafele. A fényképezogép a felvonó elott lemerült :(